Most már harmadszor kezdem el írni az új bejegyzést, remélem kivételesen be is fejezem. Illetve eddig mindig csak megnyitottam, hogy végre nekilátok, és fél óra múlva ki is jelentkeztem, hogy majd holnap. Lustaságom határtalan.

Egy gyors összefoglalás a gyerekekről:
Jó arcok, már ami azt illeti, hogy nem bunkók velem, válaszolnak, ha kérdezek, néha bevonnak a dolgaikba, de szorosabb kapcsolat még nincs köztünk. Ha belegondolok, hogy már babakoruk óta folyamatosan van au pair-jük, nem is hiszem, hogy nagyon kötődni fognak hozzám, hiszen már biztos úgy tekintenek egy au pair-re, mint valakire, aki itt van egy évig (jobb esetben), aztán úgyis lelép, jön majd helyette másik. Persze ezt nem éreztetik velem. A feladatom általában annyi, hogy reggel csinálok nekik szendvicseket, amit elvisznek suliba (a sulinak holnap vége), aztán ha leléptek, kicsit rendbe teszem a szobáikat, meg a konyhát, és ha kell, elviszem őket suliba vagy ahova menni akarnak, vagy hazahozom őket. Legfőbb dolgom a sofőrködés, ami jó, mert tökre belejöttem a vezetésbe meg az itteni közlekedésbe, szeretem is.
Az érdekes inkább az itt, hogy nagyon durván megy a kajapazarlás. Rengetegszer van, hogy beleharapnak a reggelibe, és utána kidobják, vagy pl. a kissrác az ebédre szánt szendvicset sose viszi el, ha mégis sikerül ráerőltetnem, akkor általában azt is a kukában találom meg. Kérdeztem apukát, hogy mit kezdjek a dologgal, ő azt mondta, hogy semmit, ez szokásos itt (nem csak akkor, amikor én csinálom a kaját, a vacsorával is csinálják ugyanezt, volt pl., hogy anyuka csinált makarónit, de a középső srác inkább hotdogot akart, csinált neki külön azt, de 2 harapás után az is a szemétben végezte). Kicsit rendetlenek is, de ez is amiatt van, hogy hozzászoktak, hogy valaki úgyis elpakol utánuk. Viszont mindig mindent megköszönnek, és légyszíves-sel kérnek meg dolgokra, nem parancsolgatnak.
Párszor én is csináltam vacsorát, már a kinti nagy grillezőt is használtam (és nem égettem oda semmit), csináltam már rántott húst, narancsos csirkét, meg ilyesmiket, és ezek nagyjából el is fogytok, úgyhogy királyság:).

A hétvégéim áltlában szabadok, úgyhogy van időm kimozdulni.
Első hétvégén mindkét nap bementem San Francisco-ba Dettivel várost nézni, meg vásárolgatni.

Háttérben az Alcatraz.

Van egy móló, ahol fókák pihennek/veszekednek egész nap, általában az összes stég televan. Tök cukik.

Golden Gate.

Így fordítják meg a Cable Car-t

Az idő szeles volt, ezért nem vettem észre mennyire süt a nap, le is égett az arcom rendesen, még mindig meg van a homlokomra lógó tincs vonala.

A hét csütörtökjén elmentem egy stanfordi nyílt előadásra, érdekes dolgokat meséltek, és mondták, hova menjünk ha érdekel minket, hogy hogyan zajlik egy tárgyalás, majd egyszer elnézek arra is.

Igen, a bíró egy kalóz:)

Amúgy tök menő a Stanford, egy külön kis város rengeteg gyönyörű épülettel meg pálmafával, és vicces volt, amikor jöttem hazafelé az előadásról este 9 körül, már kissé kihalt volt a hely, de a különböző kutatási épületekből félelmetes hangok hallatszottak, vártam mikor robban fel valami, vagy támad rám Hulk, de ilyen sajnos nem történt.

Aztááán, szerencsére rátaláltam a meetup.com oldalra, ami egy baromi jó találmány, közös érdeklődésű embereket/csapatokat hoz össze különböző programokra. Szombaton voltam is frizbizni egy ilyen csapattal Mountain View-ban. Azt hittem csak egyszerű kis játék lesz unaloműzésként, el is mentem farmerban meg a sárga cipőmben, de amikor megérkeztem, láttam, hogy a rét mellett rendes sportöltözetben melegítenek az emberkék, gondoltam ennek nem lesz jó vége. Oda mentem (majdnem nem), hogy ők-e azok, mondták, hogy igen, körbeálltunk, hajítgattuk a korongot (gondoltam ennek a nagy bemelegítés?), aztán egy idő után az egyik srác elkezdte kirakni a pályát, de akkorát, hogy el se láttam a végéig. Kiderült, hogy Ultimat Frisbee-zni akarnak. Hoppá. Nembaj, egyszer élünk, nem szaladtam el, beálltam az egyik csapatba, és próbáltam folyamatosan úgy helyezkedni, hogy még véletlenül se dobják felém a korongot. Egy ideig sikerült is megúsznom a dolgot, de néha azért kénytelen volt a csapatom rám bízni magát, pechjükre. Egyszer viszont egy olyan szépet mentettem, hogy majdnem elbőgtem magam gyönyörűségemben: egyik csapattagom bement a pontszerző helyre, és dobták neki a korongot, de nem bírta elkapni (ha leesik nem szerzünk pontot), és én odarepültem és behasalással elkaptam, és meglett a pont, meg jó néhány pacsi és wow:). Mondtam, hogy a csúcson kell abbahagyni, úgyhogy nem sokkal később le is léptem (de leginkább azért, mert majdnem elájultam, iszonyat meleg volt és a hasszú fekete gatya nem segített, rengeteget kellett futni), meg amúgyis mennem kellett San Francisco-ba az első Cluster Meeting-re (au pair meg local coordinator találkozó). Még a vonat előtt beestem egy mekibe, hogy gyorsan átöltözzek, meg bevigyek vmi folyadékot, aztán a vonatúton kicsit kipihentem magam, de nagyon jó kedvem volt, a mozgás ezt hozza ki az emberből. A meeting nem volt nagy szám, de volt ingyen kaja meg pia, és megismerkedtem egy csajjal, aki itt a környéken lakik, úgyhogy volt előnye a dolognak. Dettivel viszonylag hamar leléptünk, elmentünk a Ripley's hihetetlne kiállítására, meg sétálgattunk, aztán lekéstem a kiszemelt vonatot, úgyhogy jó későn értem haza.

Másnap megint visszamentem SF-be, mert egy meetup-os csoporttal megnéztem (Detti nem jött el) a Now You See Me c. filmet (ajánlom mindenkinek, engem már az első percben megfogott, mert bedőltem az első trükknek. Van egy sejtésem, h hocs csinálták (nem azt, h nincs benn a pakliban a kiszemelt kártya, tudom, h az teljesen más pakli volt), de újra meg kell néznbem, hogy biztos legyek a dolgoban. Mozi után kaja mellett szocializálódtunk a plaza földszintjén. Miután rendeltem az egyik büfében, egy ilyet kaptam:

és naívan azt hittem, hogy ezzel majd bemérik a helyzetemet, és kihozzák a kaját. De nem, egy idő után elkezdett rezegni meg villogni meg csipogni, és kiderült, hogy nekem kell begyűjtenem a hamburgeremet, ez csak jelez mikor van kész. Jó volt ez a találka is, rengeteget beszélgettünk jófej emberekkel, néhánynak még volt valami fogalma is, hogy hol van Magyarország:).

A mostani hétvége volt az első, hogy nem mentem be SF-ba, de azért így sem unatkoztam. Szombaton Mountain View-be voltam egy filmes meetup-on egy billiárdszalonban, itt is voltak érdekes emberek, elkezdtem kapcsolatokat építgetni, ki tudja mit hoz a jövő. Tegnap (vasárnap) minigolfozni voltam Redwoodban a japán au pair-rel akit a cluster meeting-en ismertem meg, megy egy haverjával, aztán beültünk egy japán étterembe San Mateo-ban, érdekes dolgokat kóstoltatott meg velünk.

Azért hogy ne hazudtoljam meg magam, szoktam alakítani is, aminek sajnos mindig van szemtanúja. Volt, hogy nem sikerült rükvercbe tenni a Pick Up-ot, ezért dominószerűen eldöntöttem a ház előtt parkoló bicikliket (Cat-tel az anyósülésen), mondtam Father's Gay-t Day helyett, muscle fever-t soreness helyett (apuka azóta is ezzel szivat), a moziban szerencsétlenkedtem egy sort az üdítővel, és egy srác csak állt ott és bámulta. Pl. rossz fedőt vettem ki, és ő ezt látta, és mutatta felém az övét, hogy olyat kell az én üdítőmhöz, én azt hittem nekem akarja adni, ezért ki akartam venni a kezéből, de ő nem engedte, mondtam h upsz bocs, elvettem egyet a többi közül, (ő nem mozdult, és nézte, hogy mit csinálok), de miután rápróbáltam  a poharamra, kiderült, hogy az nagy rá, és utána a srác mondta is, hogy nagy, mondtam köszi, aztán harmadikra sikerült eltalálnom a méretet is, erre kiöntöttem majdnem a felét ahogy próbáltam rá rakni (a srác még mindig nem mozdult), aztán elmentem popcornért, és mentem sorba állni fizetni, de véletlen beálltam a srác elé, mondta, hogy nyugodtan..., erre kinyílt egy másik kassza, odamentem, a srác meg "rohadjak meg" fejet vágott, mert ő akart odamenni. Remélem lekéste a filmjét. Aztán egyszer volt olyan is, hogy sötétbe mentem be anyuka apartmanjába Rohanért, és anyuka a barátjával filmet nézett, én meg a sötétség miatt nem vettem észre, hogy el van húzva a szúnyogháló, és simán átsétáltam rajta, ezzel leszakítva az egészet. Anyuka pasija röhögőgörcsöt kapott (amíg azt nem mondtam, hogy ez nem vicces), mondta, hogy majd megjavítják. Remélem sikerült nekik.

Nagyjából megvan, hogy milyen órákra fogok járni, 2 órát veszek fel a Stanford nyári esti egyetemén, egyet meg a City College of SF-ban (ha nem késem le a határidőket).

Na, lassan a végére érek a mai adagnak (és csak 3-szor kellett közben sofőrködnöm:), tudom, hogy fog eszembe jutni pár dolog, amiket kihagytam, dehát ez mindig így van, majd elfelejtem őket újra.

Puszi!

Ezt csak így gyorsan beszúrom, h milyen jófej apuka:
még a hét elején vagy előző hét végén érdeklődött, hogy van-e valamire szükségem, és ezért megkérdeztem, hogy nincs-e valami régi nemhaszánlt hangfaluk, amit kölcsön tudna adni, keresgetett sokáig, de nem volt, erre most hazaérek, és egy tök jól szóló (tényleg jól szól!) mobildokkoló vár a szekrényemen, töltővel rádióval ébresztőórával mindennel felszerelve:)).

E-bay-ről rendelte, mondta, hogy ennek volt a legjobb az értékelése, de az árát nem árulta el. Királyság:)).